Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni az emésztésükkel, amikor valami kibillen az egyensúlyból. Puffadás, hasmenés, szorulás, állandó teltségérzet, ismerős tünetek. Különösen gyakori, hogy ezek egy antibiotikum-kúra után jelennek meg, amikor látszólag már meggyógyultunk, mégsem érezzük jól magunkat. Ilyenkor a probléma gyökere gyakran nem a gyomorban, hanem a belekben keresendő.
Mi történik a belekben antibiotikum után?
Az antibiotikumok életmentő gyógyszerek, de van egy kevésbé kellemes mellékhatásuk, nem válogatnak. Nemcsak a káros baktériumokat pusztítják el, hanem a hasznosakat is, amelyek a bélrendszerünkben élnek. Ez az apró ökoszisztéma, amit bélflórának nevezünk, kulcsszerepet játszik az emésztésben, az immunrendszer működésében, sőt még a hangulatunkban is.
Amikor ez az egyensúly felborul, az emésztés lelassulhat vagy épp túl gyorssá válhat. Sokaknál ilyenkor jelenik meg a puffadás, a fokozott gázképződés vagy a rendszertelen széklet. Nem ritka az sem, hogy az ember fáradtabbnak érzi magát, vagy gyakrabban lesz beteg.
Miért fontos a bélflóra helyreállítása?
A bélflóra helyreállítása nem csak egy divatos kifejezés, hanem nagyon is valós szükséglet lehet. A belekben élő jó baktériumok segítenek lebontani az ételeket, vitaminokat termelnek, és védelmet nyújtanak a kórokozók ellen. Ha kevés van belőlük, az egész emésztőrendszer bizonytalanul kezd működni, ahogy erről a medicalnews.hu oldalon is olvashatsz.
A helyreállítás nem egyik napról a másikra történik. Ez inkább egy folyamat, amelyben az étrend, az életmód és néha a tudatos kiegészítők együtt számítanak. A jó hír az, hogy a szervezet elképesztően jól tud regenerálódni, ha megkapja a megfelelő támogatást.
Mit ehetsz, hogy segítsd az egyensúlyt?
Antibiotikum után sokan rögtön probiotikumhoz nyúlnak, ami nem rossz ötlet, de az étrend legalább ilyen fontos. A rostban gazdag ételek – például zabpehely, zöldségek, hüvelyesek – táplálják a hasznos baktériumokat. A fermentált élelmiszerek, mint a kefir, a joghurt vagy a savanyú káposzta szintén segíthetnek visszatelepíteni a jó mikroorganizmusokat.
A túl sok cukor és feldolgozott étel viszont pont az ellenkező hatást érheti el. Ezek a káros baktériumokat támogatják, ami újra felboríthatja az egyensúlyt. Ilyenkor nem az a cél, hogy mindent megvonjunk magunktól, hanem hogy fokozatosan több élő és természetes étel kerüljön a tányérra.
Apró szokások, amik sokat számítanak
Nem csak az számít, mit eszünk, hanem az is, hogyan. A kapkodó étkezés, a stressz és az alváshiány mind rontják az emésztést. A lassabb rágás, a nyugodt étkezési környezet és a megfelelő folyadékbevitel már önmagában érezhető javulást hozhat.
Sokan meglepődnek, mennyit segít egy napi séta vagy könnyű mozgás. A bélmozgás szó szerint összefügg a testmozgással, ha a test aktívabb, a belek is jobban dolgoznak.
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
Ha a panaszok hetekig nem múlnak, vagy erős fájdalom, véres széklet, hirtelen fogyás jelentkezik, akkor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot. Az antibiotikum utáni emésztési zavar gyakori, de nem minden tünet írható a bélflóra számlájára.
A legtöbb esetben azonban egy kis tudatosság, némi étrendi változtatás és a bélflóra helyreállítása elegendő ahhoz, hogy újra komfortosan működjön az emésztés. A testünk sokkal többre képes, mint hinnénk, néha csak egy kis segítséget kér.
Kép forrása: freepik.com